Lakóépületbe az MSZ szerinti L2 osztály lehet a kiindulópont, különösen kitett helyeken az L1 is indokolt lehet. Az EN 12207 számozása fordított: ott a 4. osztály a legjobb légzárás. A beépítés legalább annyit számít, mint maga az ablak osztálya, ezért az ablakkal együtt a kivitelezőt is válaszd meg.
Ismered a szolgáltatásainkat?
Röviden:
- Időszakosan fűtött nyaralónál az L3 is szóba jöhet, míg társasház felső szintjén a nagyobb szélterhelés miatt szigorúbb besorolás indokolt.
- A légzárást a profil, a tömítés és a vasalat együtt adja; a 7–8 kamrás profilhoz háromrétegű EPDM vagy TPE tömítés társulhat.
- A laboratóriumi osztály csak az ablak teljesítményét mutatja; a falcsatlakozás hibái, a hiányos szigetelés és a rossz rögzítés a kész épület légzárását is ronthatja.
- Jól záró ablaknál ne hagyatkozz a réseken átjutó levegőre: rendszeres, rövid keresztszellőztetéssel csökkentheted a párásodás és penészedés kockázatát.
- Évente tisztítsd meg és vizsgáld át a tömítéseket, az elállítódott vasalatot pedig állíttasd be, mert a huzat gyakran javítható ablakcsere nélkül.
Tartalomjegyzék
- Hogyan olvasd az EN 12207 és az MSZ osztályokat?
- Miért számít a légzárás az energiahatékonyságban, a penészedésben és a komfortban?
- Milyen műszaki megoldások javítják az ablak légzárását?
- Melyik osztály való különböző épülettípusokba Bács-Kiskunban?
- Hogyan hat a légzárási osztály a mindennapi használatra és a karbantartásra?
- Hogyan válaszd ki a nyílászáró cseréjénél az igényeidnek megfelelő osztályt?
- Milyen beépítési hibák rontják a légzárást, és hogyan kerülhetők el?
- Miért ajánlunk helyi, teljes körű beépítést magasabb légzárás esetén?
- Hogyan segítünk a pontos felméréstől a kész beépítésig?
- Gyakran ismételt kérdések
- Források
Hogyan olvasd az EN 12207 és az MSZ osztályokat?
Az első félreértés mindig a számozásnál születik. Az európai szabvány szerint a légáteresztési osztályok 1-től 4-ig terjednek, és a 4. osztály adja a legkisebb légáteresztést, vagyis a legjobb légzárást. A besorolás laboratóriumi nyomáskülönbség-méréssel készül, ezt a vizsgálati módszer leírása is részletezi.
A magyar alkalmazási előírások (MSZ 9333:2011) L1–L4 jelölést használnak, és itt a logika megfordul. Az ÉMI külön kiemeli, hogy a fordított számozás gyakori félreértés forrása, ezért érdemes a műszaki tartalmat nézni, nem a számot.
A gyakorlatban ezt érdemes észben tartani:
Nyiss a lehetőségekre!
Ne várj a nyílászárócserével, vásárold meg most ingyen 10 havi ingyen hitelre, rejtett költségek nélkül, THM: 0%!*
- Az EN 12207 szerint a 4-es a legszigorúbb, az 1-es a leggyengébb.
- Az MSZ szerinti L1 a legnagyobb légzárást jelenti, az L2 a „nagy légzárású” kategória.
- Állandóan fűtött lakóhelyiségeknél az L2, időszakosan fűtött épületnél pedig az L3 is szóba jöhet.
- Különösen kitett beépítési helyen, például magas épület sarokhoz közeli részén, az L1 is indokolt lehet.
- A település- és épületexpozíció szerinti javaslatokat az ÉMI külön dokumentuma részletezi.
Miért számít a légzárás az energiahatékonyságban, a penészedésben és a komfortban?
A rosszul záró ablakon a fűtött levegő kiszökik, a hideg pedig bejön. Ez nemcsak a számlán látszik meg: a huzatos zóna mellett hidegebb felület keletkezik, ahol a pára könnyebben lecsapódik. Ebből indul a falsarkok penészedése, amelyet sokan a szellőztetés hiányának tulajdonítanak, pedig a háttérben gyakran a szigetelési hiba áll.
A légzárás a hangszigetelésben is szerepet játszik. A rések ugyanazon az úton engedik be az utca zaját, mint a hideget, ezért a jól záró ablak csendesebb szobát is jelent. Forgalmasabb utcafronton ez a különbség napi szinten érezhető.
A komfort a legkevésbé mérhető, mégis ez az, amit az ügyfelek elsőként említenek. Nincs huzat a kanapé mellett, nem lebeg meg a függöny zárt ablaknál, és a fűtés egyenletesebben működik. Az energetikai szemlélet is ide vezet: a nyílászárók légzárása hozzájárul a jobb épület-energetikai besorolás eléréséhez.
Egy dologra figyelj: az olcsó, gyengébb légzárású nyílászáró hosszú távon többe kerülhet, mert az energia- és karbantartási többletköltség beépül a mindennapokba. A hőhidakról és légzárásról szóló cikk is ezt a megközelítést támasztja alá. A légzárás tehát nem luxus, hanem a fűtési költség egyik tényezője.
Milyen műszaki megoldások javítják az ablak légzárását?
A légzárás nem egyetlen alkatrészen múlik, hanem a profil, a tömítés, a vasalat és az üvegezés együttműködésén. A műanyag ablakoknál a kamraszám az első szempont. A megfelelő légzárást jellemzően 7–8 kamrás profilok és három rétegű, középtömítéses EPDM vagy TPE tömítések biztosítják. Az 5–6 kamrás profil jó ár-érték arányú választás lehet, a legjobb teljesítményt a 7 kamra fölötti megoldások adják.
A tömítés a leggyorsabban kopó elem. Egy rugalmas, többrétegű gumi évekig tartja a záródást, a merev vagy rosszul illesztett viszont már az első télen rést hagy. A vasalat feladata, hogy a szárnyat egyenletesen szorítsa a tokhoz: a laza vagy rosszul beállított zárpont mentén a levegő akkor is átjár, ha a profil kiváló.
A fix és a nyitható üvegezés között is van különbség. A fix üveg a tokba rögzül, nincs mozgó illesztés, ezért természeténél fogva jobban zár. A nyitható szárnynál minden zárási pont egy lehetséges rés, ezért ott a vasalat és a tömítés minősége számít. Ha sok nyitható szárnyat tervezel, nézd meg a profil és a vasalat összeillését.
Az üvegezés típusairól külön olvashatsz az üvegezési megoldásokat bemutató cikkünkben. A teljes választék pedig megtalálható a műanyag ablakok oldalán.
Melyik osztály való különböző épülettípusokba Bács-Kiskunban?
Bács-Kiskun nagy része síkvidék, ahol a szél szabadon végigfúj a településeken, ezért a kitettség itt gyakran nagyobb, mint az országos átlag. Ez nem szabvány, hanem józan helyi megfontolás, amelyet érdemes a felmérésnél figyelembe venni.
Családi házaknál, állandóan lakott, fűtött helyiségekben az L2 osztály lehet a kiindulópont. Ha a ház nyitott telken áll, védtelen a széllel szemben, vagy az emeleti szint sarokhelyiségéről van szó, érdemes az L1-et is mérlegelni. Az ÉMI javaslatai épp ezt a különbségtételt teszik: az utcasor közbülső része és a sarok, valamint az épület magassága eltérő igényt jelent.
Társasházi lakásnál a szint és a tájolás dönt. Az alsó, védett szinteken az L2 elegendő lehet, a felsőbb emeleteken, ahol erősebb a szélterhelés, indokolt a szigorúbb osztály. Nyaralónál vagy időszakosan fűtött ingatlannál az L3 is szóba jöhet.
Utcafronti helyiségeknél a levegőminőség is szempont. A kültéri szennyezők bejutása az expozíciótól függ, ahogy a beltéri levegőminőségről szóló módszertani ajánlás is mutatja: az utcafront és az udvar között érezhető a különbség. A választásnál ezért ne csak a számot nézd, hanem azt is, hová néz a helyiség. Ha segítség kell a döntéshez, olvasd el az ablakválasztási útmutatónkat.
Hogyan hat a légzárási osztály a mindennapi használatra és a karbantartásra?
A jó légzárású ablak első látásra nem változtat semmit, a különbség a használatban jön elő. Télen nem érzed a hideg huzatot az ablak előtt, nyáron kevesebb por és kültéri levegő kerül be. A szellőztetés viszont tudatosabbá válik: egy tömör ablaknál nem számíthatsz a résekre mint „természetes szellőzésre”, ezért rendszeres, rövid, kereszthuzatos átszellőztetés kell, hogy a pára ne gyűljön fel.
A karbantartás egyszerű, de ne hagyd ki. Évente egyszer érdemes átnézni a tömítéseket: tisztítsd meg őket, és ellenőrizd, nem repedtek-e, nem váltak-e merevvé. A vasalat mozgó részeit időnként olajozni kell, és szükség esetén utána kell állítani a szárnyat, mert a használat során a zárpontok elmozdulhatnak. Ez gyakran néhány perces beállítás, nem csere.
Ha a jól beépített ablak mégis kezd huzatolni, az ritkán az osztály hibája. Többnyire a tömítés kopott, vagy a vasalat kiállt a beállításból. Ilyenkor a karbantartás visszahozza az eredeti záródást, ezért nem kell egyből cserében gondolkodni.
Az ablakhoz tartozó kiegészítők is számítanak. A redőny tokja és a szúnyogháló kerete külön csatlakozás, ahol a rosszul kialakított illesztés szintén ront a légzáráson, ezért ezeket is a teljes rendszer részeként kezeljük.
Hogyan válaszd ki a nyílászáró cseréjénél az igényeidnek megfelelő osztályt?
A választás három lépésben megy. Először határozd meg, milyen az ingatlan: állandóan fűtött lakóhelyiség, vagy időszakos használat. Másodszor nézd meg a kitettséget: emelet, sarok, nyílt telek. Harmadszor vesd össze a termék adatlapját a követelménnyel, és figyeld a szabvány jelölését, mert az EN és az MSZ szerinti számozás ellentétes irányú.
A termékleírásnál ne elégedj meg a „jó légzárású” kifejezéssel. Kérdezz rá, melyik szabvány szerinti osztályról van szó, és melyik profil, tömítés és vasalat tartozik hozzá. Egy 7 kamrás profil, három rétegű tömítéssel megalapozza a magas osztályt, de csak helyes beépítéssel adja ki a teljesítményt. A légtömör beépítés gyakorlati leírását érdemes előre átolvasni.
A csere előtt számolj az időtartammal is, mert a bontás és a beépítés lépései befolyásolják a tervezést. Erről az ablakcsere időtartamát tárgyaló cikkünkben olvashatsz.
A mérési módszerek is különböznek: az ablak osztályát a laboratórium állapítja meg, a kész épület légtömörségét viszont külön mérés, például a MSZ EN ISO 9972 szerinti Blower Door vizsgálat mutatja meg. Vagyis a laborosztály az alkatrész teljesítménye, a beépített eredmény pedig a teljes rendszeré.
Milyen beépítési hibák rontják a légzárást, és hogyan kerülhetők el?
A legmagasabb osztályú ablak is gyengülhet, ha rosszul kerül a falba. A gyakorlati tapasztalat szerint a hőhídmentes rétegrend és a megfelelő rögzítés elengedhetetlen a tartós légzáráshoz. A légzárás az épületburok egészének tulajdonsága, és egy rossz csomópont lerontja az egész rendszert.
A leggyakoribb hibák ismerősek lesznek:
- A tok és a fal közötti hézag hiányos vagy egyenetlen kitöltése.
- A külső és belső oldali szigetelés, illetve fólia elmaradása vagy hiányos ragasztása.
- A tok elfordult vagy nem sík rögzítése, amely torzítja a szárny záródását.
- A sarok- és csatlakozási pontok figyelmen kívül hagyása.
- A párkányok és könyöklők rossz illesztése, amelyen át nedvesség és levegő jut be.
Ezek mind megelőzhetők, ha a munka protokoll szerint halad. A felmérésnél rögzítjük a nyílás pontos méretét és állapotát, a beépítésnél pedig a szigetelő rétegeket a helyes sorrendben visszük fel. A beépítési hibákról szóló összefoglalónk segít felismerni, mire figyelj az ajánlatoknál.
A rögzítés módja szintén számít, ezért érdemes tájékozódni a különböző rögzítési módokról. A cél, hogy az ablak ne csak a laborban, hanem a falban is azt a teljesítményt nyújtsa, amit a papír ígér.
Miért ajánlunk helyi, teljes körű beépítést magasabb légzárás esetén?
Szerintünk a légzárás körüli vita túl sokat foglalkozik az osztály számával, és túl keveset azzal, ami a falban történik. Egy kiváló ablak rossz csomóponttal csalódást okoz, egy jó beépítés viszont a közepes termékből is többet hoz ki. Ezért dolgozunk helyszíni felmérésre alapozva, és garanciát adunk a kivitelezésre. Ha valaki egyben kapja a terméket és a beépítést, nincs, aki másra mutogasson, amikor a légzárásról van szó.
— Jónás Gergyely
Hogyan segítünk a pontos felméréstől a kész beépítésig?
Nálunk a folyamat a díjmentes helyszíni felméréssel indul. Megnézzük az ingatlant, a kitettséget és a meglévő nyílásokat, majd személyre szabott ajánlatot adunk, amely az ablak osztályát is az igényeidhez igazítja. Nem általános sablont ajánlunk, hanem azt, amelyik a te házadban működik.
A teljes kivitelezést mi végezzük: a légtömör beépítést, a párkányok és könyöklők felszerelésével együtt. A munkára garanciát vállalunk, és nálunk a precíz, gyors kivitelezés a munka része, nem külön ígéret. Hogy mit tartalmaz a teljes körű szolgáltatás, azt a szolgáltatásaink oldalán nézheted át. Kérj még ma időpontot a díjmentes helyszíni felmérésre.
Gyakran ismételt kérdések
Melyik légzárási osztály kell egy családi házba?
Állandóan fűtött lakóhelyiségeknél az MSZ szerinti L2 lehet a kiindulópont, kitett helyen az L1 is indokolt lehet. A pontos választást érdemes a ház elhelyezkedéséhez igazítani, ezt a helyszíni felmérésnél tisztázzuk.
A 4-es osztály jobb vagy rosszabb, mint az 1-es?
Az EN 12207 szerint a 4-es a legjobb, mert a legkisebb légáteresztést adja. Az MSZ szerinti jelölés viszont fordított, ott az L1 a legnagyobb légzárás, ezért mindig nézd meg, melyik szabványról van szó.
Számít a beépítés, ha magas osztályú ablakot veszek?
Igen, a rossz beépítés a legjobb ablak teljesítményét is lerontja. A légzárás a teljes csomópont tulajdonsága, ezért a hőhídmentes rétegrend és a helyes rögzítés ugyanolyan fontos, mint az osztály.
Mit érdemes ellenőrizni a termékleírásban?
Kérdezz rá a szabvány jelölésére, a profil kamraszámára, a tömítések rétegeire és a vasalat típusára. Ezek együtt adják a légzárás alapját, a puszta „jó légzárású” kifejezés önmagában nem elég.
