A légzárási osztály megmutatja, mennyire zár légmentesen egy ablak a szárny és a keret találkozásánál. Budapesti lakóépületeknél általában a nagy légzárású, L2 osztályú ablakok a célszerű választás, időszakosan fűtött ingatlanoknál az L3 is elfogadható lehet. A magasabb légzárás azonban önmagában nem old meg semmit: a szellőztetést is meg kell tervezni, különben a lakás bepárásodik és a levegő megromlik.
Ismered a szolgáltatásainkat?
Röviden:
- A légzárási osztályt 100 pascal nyomáson mérik, ahol a kisebb érték jobb szigetelést és energiatakarékosságot jelent.
- A magyar és európai osztályozások sorrendje eltér, így mindig a mért m3/hm2 értéket kell összehasonlítani, nem az osztály számát.
- Ideális választás budapesti folyamatos fűtésű házaknál az L2 osztályú ablak, időszakosan fűtött vagy sarlós helyeken az L3 is megállja a helyét.
- A szabályozott szellőztetés hiánya miatt a magas légzárású ablakok beépítése után különösen fontos a szellőztetési rendszer kialakítása.
- A pontos légzárási érték és a beépítés minősége alapvető a hosszú távú energiahatékonyság és komfort szempontjából.
Tartalomjegyzék
- Mit mér a légzárási osztály és mit jelentenek a számok?
- Hogyan viszonyul egymáshoz a magyar és az európai osztályozás?
- Mit ír elő a 9/2023. ÉKM rendelet a légzárásról és a szellőztetésről?
- Melyik légzárási osztályt válasszam a lakásomhoz?
- Hogyan biztosítható a légzárási osztály a beépítésnél?
- Miért számít a szakszerű kivitelezés a légzárásnál?
- Hogyan kérhet felmérést a légzárás javításához?
- Források
- Gyakran ismételt kérdések
Mit mér a légzárási osztály és mit jelentenek a számok?
A légzárási osztályt Magyarországon és Európában is az MSZ EN 12207 szabvány szerint határozzák meg. A vizsgálat során az ablakot fokozatosan növekvő nyomáskülönbségnek teszik ki, és mérik, mennyi levegő szökik át a szárny és a keret közötti hézagokon. Az eredményt két mértékegységben adják meg: négyzetméterre vagy futómétere vetítve, köbméter per óra egységben, mindkettőt 100 pascal referencianyomáshoz kötve.
Ez a szám a gyakorlatban azt mutatja meg, mennyi levegő szivárogna át egy egyméteres résen vagy egy négyzetméteres felületen, ha a szél vagy a hőmérséklet-különbség 100 pascal nyomást hozna létre az ablakon. A referenciaértékek osztályonként így néznek ki 100 Pa-nál: az 1. osztály 50 köbméter per négyzetméter óránként, a 2. osztály 27, a 3. osztály 9, a 4. osztály pedig csak 3 köbméter per négyzetméter óránként. Minél kisebb ez a szám, annál jobb a légzárás, hiszen kevesebb levegő szökik át.
Nyiss a lehetőségekre!
Ne várj a nyílászárócserével, vásárold meg most ingyen 10 havi ingyen hitelre, rejtett költségek nélkül, THM: 0%!*
Ez a logika sokakat megzavar, mert a mindennapi nyelvben a nagyobb szám szokott jobbat jelenteni. Itt épp fordítva van: a kisebb légáteresztés jelenti a szorosabb, energiatakarékosabb ablakot. Amikor egy ajánlatban vagy termékadatlapon 100 Pa-hoz kötött értéket lát, mindig ezzel a fordított logikával érdemes olvasni.
Hogyan viszonyul egymáshoz a magyar és az európai osztályozás?
A zavart tovább növeli, hogy a magyar szakmai gyakorlatban gyakran találkozunk L1-L4 jelöléssel, ami nem azonos sorrendben fut, mint az európai EN 1-4 osztályozás. A szakmai összefoglalók szerint a légáteresztés vizsgálata mindkét rendszerben logaritmikus görbével történik a nyomás függvényében, de a magyar jelölés a nagy légzárást (kis légáteresztést) tartja kedvezőnek, ahogy azt a hazai alkalmazási irányelvek is tükrözik.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy termékadatlapon szereplő „2. osztály, 100 Pa-nál 27 m3/hm2” érték jobb légzárást takar, mint az „1. osztály, 50 m3/hm2” érték, hiszen kevesebb levegő szökik át rajta. A négy osztály referenciaértékei 100 Pa-nál tehát a következők: 50, 27, 9 és 3 köbméter per négyzetméter óránként, ahogy a magyar szakcikk is részletezi.
Amikor egy ajánlatot vagy műszaki adatlapot néz át, három dolgot érdemes ellenőriznie: az osztály számát, a hozzá tartozó tényleges m3/hm2 értéket, és hogy a mérés 100 Pa-nál készült-e, mert eltérő referencianyomásnál a számok nem hasonlíthatók össze. Ha ezek közül bármelyik hiányzik az adatlapról, kérje meg a kivitelezőt, hogy pontosítsa.
Mit ír elő a 9/2023. ÉKM rendelet a légzárásról és a szellőztetésről?
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szabályozza az épületek energetikai jellemzőit Magyarországon, és ez közvetlenül összefügg az ablakok légzárásával. A rendelet kimondja, hogy ha a friss levegő pótlása nem ablaknyitással történik, akkor szabályozott módon kell biztosítani az utánpótlást, jellemzően résszellőzőkkel vagy hővisszanyerős szellőztető rendszerrel.
Ez a pont azért fontos, mert egy régi, réseken keresztül szellőző ablak cseréje nagy légzárású szerkezetre alapvetően megváltoztatja a lakás levegőforgalmát. A régi ablak akaratlanul is szellőztetett, az új nem teszi ezt automatikusan, így a rendelet lényegében kötelezővé teszi a tudatos szellőztetési tervet minden komolyabb ablakcserénél.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor ajánlatot kér egy kivitelezőtől, érdemes rákérdezni, hogyan gondoskodik a friss levegő pótlásáról az új ablakok mellett. Egy jó ajánlat tartalmazza a szellőztetési javaslatot is, nem csak az ablak műszaki paramétereit. A rendelet emellett hőátbocsátási követelményeket is meghatároz az üvegezésre, amelyek befolyásolják a teljes energetikai számítást ablakcserénél.
Melyik légzárási osztályt válasszam a lakásomhoz?
A budapesti lakóépületek túlnyomó részénél a nagy légzárású, L2 osztály a bevált alapajánlás, különösen folyamatosan fűtött, jól szigetelt otthonoknál. Ez a szint jó kompromisszumot ad energiahatékonyság és beépítési költség között, és a legtöbb minőségi műanyag nyílászáró alapkivitelben is ezt a szintet hozza.
Az L3 osztály is elfogadható lehet bizonyos helyzetekben:
- Időszakosan fűtött ingatlanok, például hétvégi házak vagy pinceszinti helyiségek, ahol a folyamatos légmentesség kevésbé kritikus.
- Erősen szélterhelt, magasabb emeleti vagy sarki fekvésű lakások, ahol a szélnyomás miatt a légzárás szerepe nagyobb, de a költségkeret szűkebb.
- Régi, nem hőszigetelt homlokzatú épületek, ahol az ablak önmagában nem tudja kompenzálni a fal hőveszteségét, így a magasabb légzárási osztály ára nem térül vissza arányosan.
A döntésnél három szempontot érdemes egyszerre mérlegelni: az épület kitettségét (emelet, sarok, széliránynak való kitettség), a beruházás megtérülését hosszabb távon, és azt, hogy a szellőztetési rendszer képes lesz-e kezelni a magasabb légzárásból adódó változást. Egy helyszíni felmérés ezekre a kérdésekre ad választ, nem egy általános szabály.
Hogyan biztosítható a légzárási osztály a beépítésnél?
A gyártó által megadott légzárási osztály csak akkor érvényesül a valóságban, ha a beépítés is megfelelő. A légtömör, RAL-elvű beépítés lényege, hogy a fal és az ablakkeret közötti hézagot rétegrendben zárják le: belül párazáró, kívül páraáteresztő, de vízzáró réteggel, közte hőszigeteléssel. Ha ez a rétegrend hiányzik vagy hibás, a legjobb osztályú ablak is szivárogni fog a beépítési hézagokon.
Az átvételnél érdemes ezt a sorrendet követni:
- Kérje el a gyári mérési jegyzőkönyvet, amely igazolja a beépített ablak tényleges légzárási osztályát.
- Ellenőrizze szemrevételezéssel a tömítéseket a szárny és a keret találkozásánál, nincs-e rés vagy elcsúszott gumiprofil.
- Nézze át, hogy a beépítési hézag tömítése réteges felépítésű, nem csak egyetlen habanyag réteg.
- Kérdezzen rá a szellőztetési megoldásra, résszellőzőre vagy gépi hővisszanyerős rendszerre, amit a magasabb légzárás mellé javasolnak.
- Kérje írásba az öt éves garanciára vonatkozó feltételeket, mielőtt aláírja a megrendelést.
Profi tipp: Ha a lakás légzárása jelentősen javul, de nincs tervezett szellőztetés, figyelje az ablakok belső oldalán megjelenő páralecsapódást: ez az első jele annak, hogy a levegőcserét pótolni kell.
Miért számít a szakszerű kivitelezés a légzárásnál?
A légzárási osztály papíron egyszerű szám, de a valóságban a beépítés minősége dönti el, hogy ez a szám a lakásban is megjelenik-e. Sokan a tömítés vagy a profil árában spórolnak, majd évekig fizetik rá a magasabb fűtési számlában, mert a beépítési hézag nem zár rendesen.
Minden munkát díjmentes helyszíni felméréssel kezdünk, és a kivitelezésre öt év garanciát vállalunk. A hosszú távú megtérülés szempontjából a pontos beépítés legalább annyit számít, mint az ablak osztálya.
— Jónás Gergyely
Hogyan kérhet felmérést a légzárás javításához?
Ha bizonytalan abban, hogy jelenlegi ablakai megfelelnek a légzárási elvárásoknak, vagy cserén gondolkodik, egy helyszíni felmérés pontos választ ad az adott lakás kitettségére és állapotára szabva.
Díjmentes helyszíni felmérést és személyre szabott árajánlatot kínálunk, amely a nyílászáró paraméterei mellett szellőztetési javaslatot és a beépítés mérési dokumentációját is tartalmazza. A kivitelezéshez öt év garancia társul. Az ajánlatok összehasonlításához is érdemes ezt a dokumentációt alapul venni. Nézze át szolgáltatásaink teljes körét, és kérjen időpontot a felmérésre.
Források
A cikk állításai az MSZ EN 12207 szabvány ismertetőjén, a 9/2023. ÉKM rendeleten és a légáteresztésről szóló szakcikken alapulnak. A hővédelemmel és fűtési hatékonysággal kapcsolatos nemzetközi összefüggésekről a Blue Brothers energiahatékonysági cikke ad kanadai szemléletű háttéranyagot.
- Hogyan értelmezhetők a homlokzati nyílászárók műszaki jellemzői?
- Ajtók, ablakok légáteresztő képessége – A Mi Otthonunk
- Ablakok műszaki követelményei: a légáteresztés (1. rész)
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelent pontosan a légzárási osztály egy ablaknál?
A légzárási osztály azt mutatja meg, mennyi levegő szökik át a szárny és a keret közötti résen egy adott nyomáskülönbség mellett. Az MSZ EN 12207 szabvány szerint 1-4 osztályba sorolják az ablakokat, ahol a 4. osztály jelenti a legjobb légzárást.
Miért fordított a magyar és az európai osztályozás sorrendje?
A magyar és európai jelölés eltérő logikát követ a légzárás mértékének kifejezésében, ezért egy adatlapon mindig a tényleges m3/hm2 értéket kell összehasonlítani, nem csak az osztály számát. A referenciaértékek 100 Pa-nál 50-től 3 köbméter per négyzetméter óránkéntig terjednek osztályonként.
Melyik légzárási osztály ajánlott egy budapesti lakóházban?
Folyamatosan fűtött budapesti lakásoknál a nagy légzárású L2 osztály a bevált választás, időszakosan fűtött ingatlanoknál az L3 is elfogadható. A végső döntésnél az épület kitettségét és a szellőztetési megoldást is figyelembe kell venni.
Miért kell szellőztetést tervezni a légzárás javítása után?
A 9/2023. ÉKM rendelet előírja, hogy ha a friss levegő pótlása nem nyitással történik, szabályozott utánpótlást kell biztosítani, például résszellőzővel vagy hővisszanyerős rendszerrel. Nagy légzárású ablak beépítése után a régi, réseken át szellőző szerkezet hiánya miatt ez különösen fontos a páralecsapódás elkerüléséhez.
Mennyibe kerül egy légzárási felmérés és ablakcsere?
A pontos ár a lakás méretétől, az ablakok számától és a választott légzárási osztálytól függ, ezért ezt helyszíni felmérés után lehet megadni. A Te Ablakod díjmentes helyszíni felmérést biztosít, amely tartalmazza a személyre szabott árajánlatot is.
